Kiss Bence honlapjaMinden út ide vezet.
Lakhelyem egy Zala megyei kis község Alibánfa, amelyet a következő sorokban mutatom be.
Az alig 450 lakót számláló kisközség Zalaegerszegtől 11 km-re északkeletre, a Zala folyó bal partján helyezkedik el. A falut szinte körbeölelik a környező dombok, szőlőhegyek , levegője tiszta és egészséges.
A faluközpontban található faluház emeletén 4 apartman szolgálja a vendégeket. Eredetileg művelődési háznak épült 1965-ben, majd 1994-ben újították fel, azóta viseli a "faluház" nevet. Az alsó helyiségekben kerülnek megrendezésre a falugyűlések, kultúrális találkozók, nőnapi rendezvények, nyugdíjas találkozók, farsangi mulatság, valamint a minden évben, Szeptember hónapban megrendezésre kerülő búcsúi bál. A bálteremben lakodalmakat is tartanak. A szállás mellett lévő sportpályán számos lehetőség van a szabadidő hasznos eltöltésére. A közelben játszótér, vegyesbolt is található. Az önkormányzati helyiség a régi iskola épületében kapott helyet, ahol a polgármester úr minden szerdán fogadóórát tart.
A község rendkívül jó fekvésű, hiszen két irányból is megközelíthető közúton. A Zalaegerszeg - Sümeg országút mellett Zalaszentiván község után az útról déli irányba lekanyarodván , illetve a 76-os főútvonalról lehajtva, Alsónemesapáti érintésével is megközelíthető . A falu központjától mindössze 10 perc sétával eljuthatunk a Zalaszentiváni vasútállomásra, mely fontos vasúti csomópont. Itt találkoznak a szombathelyi, a nagykanizsai, a bobai , és a Zalaegerszeg irányába haladó vasútvonalak. Autóbusszal is rendkívül könnyen megközelíthető a település.A zalaegerszegi Aqua-park gépjárművel mindössze 10 perc alatt elérhető. A Balaton mindössze 40 km-re található.
1997-ben huszonhét taggal megalakult a Polgárőr Egyesület, amely a lakók értékeinek megőrzésére, valamint az állampolgárok biztonságára is ügyel. A kriminalisztikai helyzet javult, ezt támasztja alá a 2001. évben kapott országos kitüntetés is, mely a polgárőrség munkáját dicséri.
Forrás: Alibánfa honlapja (részlet)
Zala megye
Magyarország délnyugati részén 3784 km-en fekszik a dombos, erdős, vízjárta völgyekkel átszeldelt Zala megye.
A jellegzetes, erdőkkel borított zalai táj évmilliókig tartó, hosszú és bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre. A rendkívül aktív vulkáni tevékenység nyomán nyerte el mai formáját a Keszthelyi-hegység, Rezi és Tátika vulkáni kúpja. Az itteni kőzetekben három értékes természeti erőforrás alakult ki és halmozódott fel: a kőolaj, a földgáz és a turizmusban manapság egyre nagyobb szerephez jutó meleg víz.
A különböző tájegységek találkozásánál fekvő Zala megye felszíne sehol sem különül el markánsan a szomszédos tájaktól. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi hegység pedig a Dunántúli-középhegység része.
A történelmi Zala vármegye mai területénél jóval nagyobb volt. A kelet - nyugat irányban elnyúló történelmi vármegye mai területén kívül magába foglalta a Balaton - felvidéket Balatonfüredig, Felsőörsig, és nyugaton hozzá tartozott az 1920-as trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Lendva (Lendava), Csáktornya Cakovec) környéke és a Muraköz is.
Forrás: Zala megye honlapja